Gyakran ismételt kérdések (új!)

43 kérdés-válasz Az alábbi kérdésekre talál választ 1. Mikor szükséges a mérlegképes könyvelőnek regisztráltatnia magát? 2. Milyen dokumentumok szükségesek a mérlegképes könyvelő regisztrációjához? 3. Mi tekintendő releváns szakmai gyakorlatnak? 4. Ki nyújthatja be eredményesen a kérelmet? 5. Mi minősül egyenértékű szakképesítésnek? 6. Milyen szakterületre kérhető a regisztráció? 7. Kérhető-e több szakterületre is a regisztráció? 8. Van-e lehetőség újabb szakterület regisztrálására a szakmai gyakorlat alapján? 9. Több szakterület bejegyzése esetén minden egyes szakképesítést követően kell igazolni a 3 éves szakmai gyakorlatot? 10. Kérelmezhetem a szakterület megváltoztatását, cseréjét? 11. Mennyi a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege? 12. Egy szakterületen már regisztrált könyvelő, hogyan kérheti olyan másik szakterületen való regisztrációját, amely területen dolgozik? 13. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető tagjának be kell-e jelentkeznie a mérlegképes könyvelői nyilvántartásba, ha csak könyvviteli szolgáltatási tevékenységet folytat? 14. Mi a teendő elveszett, ellopott, megsemmisült igazolvány esetén, vagy ha megváltozott a regisztrált könyvelő neve vagy a lakcíme? 15. Mettől meddig tart a továbbképzési év? 16. A tárgyév elején nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatást végzőnek mikor kell első alkalommal továbbképzésen részt vennie? 17. Ha több szakterületre is bejegyezték a könyvelőt, több továbbképzésre is el kell mennie? 18. Ha vállalkozási területen kerültem bejegyzésre, de pénzügyi területen dolgozom, melyik területen kell elmennem továbbképzésre? 19. Államháztartási szakterületen regisztrált könyvelő, aki nem költségvetési szervnél dolgozik, a továbbképzési kötelezettségét miként köteles teljesíteni? 20. Több társaság részére – megbízási szerződés alapján – nyújtok könyvviteli szolgáltatást. Okleveles könyvvizsgálóként a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető tagja vagyok. Az okleveles könyvvizsgálói oklevelem alapján kértem a Nemzetgazdasági Minisztérium mérlegképes könyvelői nyilvántartásába is felvételemet. Ha a kötelező kamarai továbbképzésen részt veszek, akkor is el kell mennem a regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésére? 21. 2010. december 8-án vettek nyilvántartásba adószakértőként. Összegyűjtöttem a 100 kreditpontról szóló igazolást. Milyen módon tudom azt hatósághoz benyújtani? 22. Összegyűjtöttem a 100 kreditpontot, de a továbbképzési időszakomon belül csak 2 évben vettem részt továbbképzésen. Mi a teendőm, hogy ne kerüljek törlésre? 23. A továbbképzési időszakban összegyűjtöttem a 100 kreditpontot, de az igazolások beküldésére rendelkezésre álló 30 napos határidőt elmulasztottam. Ebben az esetben is törölnek a nyilvántartásból? 24. Hogyan lehet a törlést követően ismételten a nyilvántartásba kerülni? Mit kell csatolni a kérelemhez? 25. Adószakértői és adótanácsadói nyilvántartásban is szereplőnek elegendő 100 kreditpont megszerzését igazolnia? 26. Mérlegképes könyvelő kötelező továbbképzése vállalkozási szakon milyen tananyagból (adózás, számvitel, szakmai…), hány kreditpont megszerzését írja elő? Miből hány kreditpontot kell megszerezni egy évben? 27. A könyvviteli szolgáltatást végző társaságnak kell-e engedélyt kérnie tevékenységének folytatásához? 28. A számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e külön engedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízó ugyanis a könyvelőirodával van szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőiroda tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát? A könyvelőiroda nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése? 29. Főkönyvelőként szükséges-e okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve ennek alapján könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel és regisztrációval rendelkeznem? 30. Külön-külön vonatkozik-e az egyes könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, részfeladatokat ellátó személyekre a számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírás? 31. Például a bérszámfejtési csoport vezetője ugyan a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatot végez (analitikus nyilvántartások vezetése, összesítő feladások készítése stb.), de nem irányítja, nem vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, nem készíti el a beszámolót, így a bérszámfejtési csoport vezetőjének – a számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdésében előírt követelményből következően – nem kell rendelkeznie a hivatkozott törvényhely szerinti képesítéssel. 32. A kft. 2014. szeptember 30-ával könyvelőt szeretne váltani. Hogyan, mi módon kell a törvényeknek megfelelően megválni az előző könyvelőtől? Milyen kivonatokat, listákat, főkönyvi anyagokat, bevallásokat stb. (miket még?) kell a régi könyvelőnek átadnia a kft.-nek? Mivel új könyvelőprogrammal fog a kft. dolgozni, ezért az egész 2013. évet újra kell könyveltetni? A régi könyvelő meddig köteles megőrizni a digitális adatállományait? Mi a teendő, ha évekkel később adóellenőrzést végeznek a kft.-nél, és szükség lenne a régi könyvelő ismereteire és adatbázisára? 33. Folyamatos teljesítésnek minősül-e a könyvelési szolgáltatás? 34. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában (szakmai gyakorlatom alapján) államháztartási szakterületen rendelkező könyvelő, végezhet vállalkozás számára könyvviteli szolgáltatást? 35. Nem rendelkezem IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, de úgy tudom, hogy 2015. június 30-áig a szakmai gyakorlatom alapján is kérelmezhetem a regisztrációmat IFRS-szakterületre. Milyen feltételeknek kell ehhez megfelelni, és hogyan kérelmezhetem a regisztrációt? Ha valaki már regisztrált mérlegképes könyvelő, a szakmai gyakorlata alapján kérelmezheti-e az IFRS-szakterületi regisztrációját is úgy, hogy az eredeti szakterülete is megmaradjon a nyilvántartásban? 36. Mi a teendője annak a könyvelőnek, aki gyed miatt szüneteltetni szeretné a mérlegképes könyvelői regisztrációját? A továbbképzési kötelezettséget sem tudja teljesíteni, mivel gyermekét nem tudom másra bízni. 37. A regisztrált mérlegképes könyvelő már meglévő regisztrációjának IFRS-szakterülettel történő bővítésekor szükséges-e a hároméves szakmai gyakorlat igazolása az IFRS szakképesítés megszerzését követően? Mikor kell először teljesítenie a továbbképzési kötelezettséget az IFRS-szakterületre vonatkozóan is? 38. Mérlegképes könyvelői oklevéllel és a szakképesítés megszerzésétől számított 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember kérelmezni szeretné a nyilvántartásba vételét. A számviteli törvény 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezése előzetes továbbképzési kötelezettséget ír elő, ugyanakkor a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerint csak a nyilvántartásba vételt követő továbbképzési évtől kell teljesíteni a továbbképzést. Mikor kell teljesítenie a továbbképzési kötelezettséget, ha korábban még nem szerepelt a nyilvántartásban? 39. A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésén rendszeresen tartok kreditpontra minősített előadásokat. Mivel regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok, a megtartott előadásokért szeretnék kreditpontot elszámolni. Van-e lehetőségem az általam tartott továbbképzésért kreditpontot kapni, illetve milyen adminisztrációs kötelezettségeknek kell eleget tennem? 40. Az év elején előfizetett folyóirat esetén hogyan lehet érvényesíteni a folyóirat-vásárlásért járó 2 kreditpontot? 41. Az adószakértői továbbképzés teljesítéséről szóló igazolásokat meg kell küldeni a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az 5 éves képzési időszak végén. Mérlegképes könyvelői és adószakértői regisztrációval is rendelkezem. A továbbképzések teljesítéséről szóló igazolásokat pontosan mikor kell beküldeni, ha 2010. február 11-én történt? Minden egyes igazolást meg kell küldeni? Eredeti vagy másolati példányokat fogadnak el? 42. A könyvviteli szolgáltatást végzők új kötelező éves továbbképzési rendszerében lehetőség van arra, hogy elektronikus továbbképzésen való részvétellel szerezze meg a továbbképzésre kötelezett a szükséges kreditpontokat. A jogszabályok alapján mi tekinthető elektronikus képzésnek és mi a teljesítés feltétele? 43. Adótanácsadói regisztrációval rendelkezem. A szakmai továbbképzést elektronikus képzés útján teljesítettem, azonban az e-learning program elindítását követően meg kellett szakítanom az előadást, így két alkalommal jelentkeztem be, illetve ki a képzés során. A teljes előadást megtekintettem, kérdésem, hogy a kijelentkezés ellenére elfogadható a képzés teljesítése? Mi minősül online, illetve e-learning képzésnek?

Mikor szükséges a mérlegképes könyvelőnek regisztráltatnia magát?

Annak a mérlegképes könyvelőnek szükséges kérelmeznie a nyilvántartásba vételét, aki olyan vállalkozó megbízásából szeretne a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését elvégezni, aki a számviteli törvény hatálya alá tartozik, és az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a 10 millió forintot meghaladja. Ezen értékhatár alatt a regisztráció nem kötelező a könyveléshez.
[Számviteli törvény 151. § (1)–(2) bek.]

Milyen dokumentumok szükségesek a mérlegképes könyvelő regisztrációjához?

A kérelmet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazó adatlapon kell benyújtani, amelyeket
– a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodáján (1051 Budapest, József nádor tér 2–4., nyitvatartási idő: H–Cs 9.00–12.00, 12.30–14.00, P 9.00–12.00) vagy
– a Magyar Államkincstár Fővárosi és Megyei Területi Igazgatóságainak ügyfélszolgálati irodáinál (címjegyzékük a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról letölthető)
lehet beszerezni.
A nyomtatványok a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról letölthetők, a http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/konyvviteli-szolgaltatast-vegzok-nyomtatvanyai linkről.
A megfelelően összeállított kérelem (a kitöltött adatlap a mellékletekkel) a fenti ügyfélszolgálati irodákon személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtható, illetve postai úton a Nemzetgazdasági Minisztérium 1369 Budapest, Pf.: 481. postacímére megküldhető.
Az adatlaphoz mellékelni kell
– az igazgatási szolgáltatási díj (9000 Ft) befizetését igazoló készpénz-átutalási megbízást vagy csekket (vagy annak másolatát),
– a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát
– 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát,
– 1 db 2,5x3,2 cm-es igazolványképet,
– a releváns szakmai gyakorlatot alátámasztó munkáltatói igazolás(oka)t,
– személyes benyújtás esetén az átvételi elismervény másolatát,
– 2015. január 1-jétől továbbképzési kötelezettség előzetes teljesítésének igazolását.
Az erkölcsi bizonyítvány beszerzését a kérelmező kérheti a hatóságtól is, ebben az esetben ezt jelezni kell az adatlapon, valamint a kérelemhez csatolni kell a postán beszerezhető (kitöltött és aláírt) erkölcsibizonyítvány-kérőlapot.
Amennyiben a kérelmező az erkölcsi bizonyítvány adatainak nemzetgazdasági miniszter általi beszerzését kéri, akkor ezt jelezni szükséges az adatlapon, valamint a kérelemhez mellékelni kell a postán beszerezhető (kitöltött és aláírt) eredeti erkölcsibizonyítvány-kérőlapot. A kérőlaphoz tartozó csekket ebben az esetben nem kell felhasználni (befizetni). Az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének díja 3100 Ft. 2014. január 30-tól az erkölcsi bizonyítvány hatóság általi beszerzése esetén, további 1000 Ft megfizetése szükséges, így az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének díja, regisztrációs díjjal (igazgatási szolgáltatási díjjal) együtt összesen 13 100 Ft, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium, 10032000-01460658-00000000 számú számlára (csekken vagy átutalással) kell megfizetni.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 5. § (2) bek.,
Számviteli törvény 151. § (5) bek. b) pontja, 151/A. § (1) bek.,
39/2008. (XII. 31.) PM rendelet 2. § (2a)–(5) bek.]

Mi tekintendő releváns szakmai gyakorlatnak?

A számviteli törvény 151. § (5) bekezdése b) pontjának bb) alpontja értelmében releváns gyakorlatként csak a szakképesítés megszerzését követően szerzett pénzügyi, számviteli vagy ellenőrzési területen szerzett szakmai gyakorlat vehető figyelembe a nyilvántartásba vételnél. A szakmai gyakorlatot a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány kiállítási dátumától kell számítani.
A szakmai gyakorlatot a munkáltatónak szükséges igazolnia. A nyilvántartási kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtható pl. munkáltatói igazolás, munkaszerződés, munkaköri leírás stb., amelyből egyértelműen megállapítható a pénzügyi, számviteli vagy ellenőrzési területen megszerzett gyakorlat. Abban az esetben, ha valaki saját maga „munkáltatója”, tehát egyéni vállalkozó vagy társaság, cég vezetője, akkor büntetőjogi felelőssége tudatában szükséges nyilatkoznia a szakmai gyakorlatának meglétéről. A munkáltatói igazoláson kívül az adatlap megfelelő rovatában is fel kell tüntetni a gyakorlat helyét, idejét (tevékenység kezdetét és befejezését, év, hónap, nap megjelölésével), a beosztást és a végzett tevékenységet (mivel a beosztásból nem minden esetben derül ki a végzett tevékenység).
A nyilvántartásból való törlést követő újbóli felvételi kérelem esetén mellékelni kell az előzetesen teljesített továbbképzésről szóló igazolás(oka)t is.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 5. § (2) bek.,
Számviteli törvény 151. § (5) bek. b) pontja, 151/A. § (1) bek.,
39/2008. (XII. 31.) PM rendelet 2. § (2a)-(5) bek.]

Ki nyújthatja be eredményesen a kérelmet?

Azok a természetes személyek kérelmezhetik nyilvántartásba vételüket, akik mérlegképes könyvelői (vagy azzal egyenértékű) szakképesítéssel vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, továbbá a szakképesítés megszerzését (a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány kiállítását) követően legalább 3 éves releváns (pénzügyi, számviteli vagy ellenőrzési területen folytatott), dokumentumokkal igazolt szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Ezen kívül feltétel a büntetlen előélet, valamint annak igazolása, hogy a kérelmező nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A 2015. január 1-jét követően hatósághoz érkező kérelmek esetén további feltétel a továbbképzési kötelezettség előzetes teljesítése is.
[Számviteli törvény 151. § (5) bek. b) pontja]

Mi minősül egyenértékű szakképesítésnek?

A 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza azoknak a felsőoktatási intézményeknek a felsorolását (kar, szak, szakirány, évfolyam megjelöléssel), amelyek oklevele által tanúsított szakképzettség a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékűnek minősül a nyilvántartásba vétel szempontjából. Amennyiben a kérelmező szakképesítése nem szerepel a 2. számú mellékletben, a 3. § (3)–(11) bekezdésekben foglaltak szerint állapítható meg az egyenértékűség. Minden esetben a kérelmezőnek kell igazolnia (leckekönyvvel, órarenddel, hiteles és névre szóló tematikával), hogy a képzése megfelel a mérlegképes könyvelői tanulmányi és vizsgakövetelményeknek.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. § (3)–(11) bek., 2. számú melléklete]

Milyen szakterületre kérhető a regisztráció?

A szakterület megjelölése a nyilvántartásban a szakképesítést igazoló oklevélben szereplő szakiránynak megfelelően történik. Abban az esetben, ha az oklevélen nincs megjelölve a szakképesítés szakiránya, akkor elsősorban vállalkozási szakterületen történik a regisztráció, azonban ha a kérelmező ettől eltérő szakterület nyilvántartásba vételét kéri, akkor a kérelmezett szakterületen kell igazolnia a legalább 3 éves releváns szakmai gyakorlatot.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek., 6. § (2) bek.]

Kérhető-e több szakterületre is a regisztráció?

A nyilvántartásba vétel a kérelmező oklevelének, bizonyítványának szakterülete szerint történik, így amennyiben több szakterületen is rendelkezik szakképesítéssel, akkor több szakterületen is regisztrálható (egyszerre is kérhető, nem szükséges külön-külön kérelmet benyújtani). Ebben az esetben minden kérelmezett szakterület alapjául szolgáló oklevél másolatát csatolni kell a kérelemhez. Egy oklevél alapján csak egy szakterület nyilvántartásba vételére van lehetőség. Az a könyvviteli szolgáltatást végző kérelmezheti újabb szakterület felvételét a nyilvántartásba, aki annak az újabb szakterületnek a szakképesítését is megszerzi.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (3) bek.]

Van-e lehetőség újabb szakterület regisztrálására a szakmai gyakorlat alapján?

Nem, a meglévő regisztrált szakterületen kívül újabb szakterület nyilvántartásba vételére csak az újabb szakterület szakképesítésének megszerzését igazoló oklevél alapján történhet.
Kivételt képez e rendelkezés alól az IFRS szakterületen történő nyilvántartásba vétel. A 2015. június 30-ig benyújtott kérelmek alapján megkezdett hatósági eljárásokban akkor is kérhető szakterület-bővítés IFRS szakterületre, ha a kérelmező nem rendelkezik a szakterület szakképesítésének megszerzését igazoló oklevéllel, ugyanakkor IFRS szakterületen legalább hároméves szakmai gyakorlatot igazol.
IFRS szakterületen szerzett szakmai gyakorlatnak minősül az olyan könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladat végzése, amely a nemzetközi számviteli standardok átfogó ismerete nélkül nem látható el.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (3) bek.]

Több szakterület bejegyzése esetén minden egyes szakképesítést követően kell igazolni a 3 éves szakmai gyakorlatot?

Nem, csak az első nyilvántartásba vételkor kell igazolni a szakképesítés megszerzését követő 3 éves releváns szakmai gyakorlat meglétét. Amennyiben a mérlegképes könyvelő első bejegyzett szakterülete után második, illetve további szakképesítést szerzett, az új szakképesítésének megfelelő szakterületre való nyilvántartásba vételénél igazoltnak kell tekinteni az első bejegyzésnél figyelembe vett szakmai gyakorlatát.
[Számviteli törvény 151. § (5) bek. b) pont bb) alpontja]

Kérelmezhetem a szakterület megváltoztatását, cseréjét?

A szakterület cseréjére nincs jogszabályi lehetőség. Szakterület megváltoztatása akkor lehetséges, ha a mérlegképes könyvelő újabb szakképesítést szerez, ekkor szakterület-bővítés kérelmezhető, vagy több szakterülettel rendelkező mérlegképes könyvelő kérheti valamelyik bejegyzett szakterületének törlését. Szakterület-bővítés a szakterületre vonatkozó 4 kreditpontot előzetesen kell teljesíteni (a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban).
[Számviteli törvény 151. § (7a) bek., 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (3) bek.]

Mennyi a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege?

A nyilvántartásba vétel igazgatási szolgáltatási díja 9000 Ft, az új igazolvány kiállítását eredményező adatváltozás (név- vagy szakterület-változás), az igazolványpótlás és az igazolványcsere díja 2000 Ft, egyéb nyilvántartásban szereplő adat változása (amely nem érinti az igazolványt, pl. lakcímváltozás) esetén 1000 Ft. Az eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest elnevezésű 10032000-01460658-00000000 számú számlára kell megfizetni az eljárás megindításának kérelmezésével egyidejűleg. Az erkölcsi bizonyítvány eljáró hatóság általi beszerzésének díja 1000 Ft 2014. január 30-tól, így az erkölcsi bizonyítvány beszerzési díjjal együtt 3100 Ft helyett 4100 Ft, amelyet a hatóság általi beszerzés kérelmezése esetén szintén az NGM számlaszámára kell befizetni.
[39/2008. (XII. 31.) PM rendelet 2. §]

Egy szakterületen már regisztrált könyvelő, hogyan kérheti olyan másik szakterületen való regisztrációját, amely területen dolgozik?

A nyilvántartásba vétel a kérelmező oklevelének, bizonyítványának szakterülete szerint történik, így annak ellenére, hogy a könyvelő másik szakterületen dolgozik, a nyilvántartásban az oklevelének szakiránya szerinti szakterületet tüntetik fel. Amennyiben másik szakterület nyilvántartásba vételét is szeretné kérelmezni, akkor meg kell szereznie az erre a szakterületre vonatkozó szakképesítést. Ugyanakkor nem szükséges másik szakterületen is kérelmeznie a regisztrációját, mivel a kormányrendelet szerint a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélye alapján bármely szakterületen jogosult folytatni tevékenységét, függetlenül attól, hogy mely szakterületen szerepel a nyilvántartásban.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek., 6. §]

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető tagjának be kell-e jelentkeznie a mérlegképes könyvelői nyilvántartásba, ha csak könyvviteli szolgáltatási tevékenységet folytat?

A számviteli törvény szerint a kamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, így a Nemzetgazdasági Minisztériumnál vezetett nyilvántartásba nem szükséges a felvételüket kérelmezni.
A számviteli törvény megkülönbözteti a számviteli szolgáltatáson belül a könyvviteli szolgáltatást és a könyvvizsgálói tevékenységet, így, ha a könyvvizsgálói kamarai tag szünetelteti könyvvizsgálói tevékenységét, az nem zárja ki, hogy vállalkozóként könyvviteli szolgáltatást végezzen.
A fentiek alapján a könyvvizsgálói tevékenységét szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló jogosult könyvviteli szolgáltatás végzésére, mivel az ahhoz szükséges, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, valamint a kamara által kiadott tagsági viszonyára vonatkozó igazolással rendelkezik.
[Számviteli törvény 151. § (3) bek., 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bek.]

Mi a teendő elveszett, ellopott, megsemmisült igazolvány esetén, vagy ha megváltozott a regisztrált könyvelő neve vagy a lakcíme?

A nyilvántartásban szereplő könyvviteli szolgáltatást végző köteles bejelenteni a hatóságnak az igazolvány elvesztését, ellopását, megrongálódását, illetve ha a nyilvántartásban szereplő adatai megváltoztak. A bejelentést a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi kérelméhez kapcsolódó adatlapon lehet megtenni, feltüntetve a regisztrációs számot, a kérelmező beazonosításához szükséges adatokat, valamint a megváltozott adatokat. Az adatlaphoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénz átutalási megbízás vagy csekk eredeti vagy másolati példányát, adatváltozás esetén az adatváltozást igazoló dokumentum másolatát, valamint ha az adatváltozás új igazolvány kiállításával is jár, akkor 1 db igazolványképet. Igazolványcsere kérelmezése esetén a korábban kiállított eredeti fényképes igazolványt is vissza kell küldeni a hatóságnak.
Az igazgatási szolgáltatási díj összege új igazolvány kiállítását eredményező eljárás esetén 2.000 Ft, egyéb adatváltozás esetén (pl. lakcímváltozás) 1.000 Ft. Az eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest elnevezésű 10032000-01460658-00000000 számú számlára kell megfizetni.
A nyilvántartásban szereplő adatok változása esetén a bejelentés elmulasztása a nyilvántartásból való törlést vonhatja maga után.
[Számviteli törvény 151. § (6) bek. h) pontja,
93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 5. § (9)–(11) bek., 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet 2. § (2), (4)–(5) bek.]

Mettől meddig tart a továbbképzési év?

A továbbképzési év 2013-tól megegyezik a naptári évvel. A 2013-as továbbképzési év tehát 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig tart.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bek.]

A tárgyév elején nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatást végzőnek mikor kell első alkalommal továbbképzésen részt vennie?

A szakmai továbbképzési kötelezettség a nyilvántartásba vett természetes személyt a nyilvántartásba vételt követő továbbképzési évtől kezdődően terheli. A továbbképzési év tárgyév január 1-jétől december 31-éig tart. Ha például a könyvviteli szolgáltatást végzőt a Nemzetgazdasági Minisztérium 2016 májusában vette fel a nyilvántartásba, a továbbképzési kötelezettség csak a 2017-os továbbképzési évtől terheli első alkalommal. Ugyanakkor a nyilvántartásba vételhez – 2016. január 1-jétől – szükséges a kötelező továbbképzés elvégzése, azaz a 16 kreditpont megszerzése.
[Számviteli törvény 152. § (1) bek., 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bek.]

Ha több szakterületre is bejegyezték a könyvelőt, több továbbképzésre is el kell mennie?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 152. §-ának (1) bekezdése alapján a könyvviteli szolgáltatást végzők évente kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. A 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. §-a értelmében a továbbképzési év során az arra kötelezettnek 16 kreditpontot kell gyűjtenie, amelyből legalább 8 kreditpontot számviteli témakörben kell teljesíteni, illetve 4 kreditpontot szakterületenként. Ennek alapján szakterületenként a 4 kreditpontot meg kell szereznie, így előfordulhat például két szakterületi regisztráció esetén, hogy a könyvelő 8 számviteli és 2 x 4 szakterületi kreditpontot gyűjt. Ugyanakkor teljesíthető a két szakterületen megszerzendő kreditpont úgy is, hogy a regisztrált 8, az egyik szakterületének megfelelő számviteli képzésen és 8, a másik szakterületének megfelelő egyéb (általában adózás) vesz részt.
[Számviteli törvény 152. § (1) bek., 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. § (2) bek.]

Ha vállalkozási területen kerültem bejegyzésre, de pénzügyi területen dolgozom, melyik területen kell elmennem továbbképzésre?

A 93/2002-es Korm. rendelet 10/B. §-a értelmében a továbbképzési év során az arra kötelezettnek 16 kreditpontot kell gyűjtenie, amelyből legalább 8 kreditpontot számviteli témakörben kell teljesíteni, illetve 4 kreditpontot szakterületenként. Amennyiben vállalkozási szakterületen került bejegyzésre, 4 kreditpontot ott kell teljesítenie, de a fennmaradó 12 pontot összegyűjtheti pénzügyi területen is, amelyből 8 kreditpontnak számviteli témakörben kell megszereznie.
[93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. § (2)-(3) bek.]

Államháztartási szakterületen regisztrált könyvelő, aki nem költségvetési szervnél dolgozik, a továbbképzési kötelezettségét miként köteles teljesíteni?

A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése értelmében, aki költségvetési szervnél lát el a számviteli törvény 150. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatokat és mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, a számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettséget államháztartási szakon köteles teljesíteni. Továbbá a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 45. §-ának (3) bekezdése szerint a fentiekben jelölt könyvviteli szolgáltatást végzőknek 12 kreditpontot az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük.
Amennyiben a könyvelő államháztartási szakon regisztrált, de nem költségvetési szervnél dolgozik, a továbbképzését a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. §-ában foglaltak szerint kell teljesítenie, 4 kreditpontot az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszereznie.
[Számviteli törvény 152. § (1) bek., 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. § bek.]

Több társaság részére – megbízási szerződés alapján – nyújtok könyvviteli szolgáltatást. Okleveles könyvvizsgálóként a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető tagja vagyok. Az okleveles könyvvizsgálói oklevelem alapján kértem a Nemzetgazdasági Minisztérium mérlegképes könyvelői nyilvántartásába is felvételemet. Ha a kötelező kamarai továbbképzésen részt veszek, akkor is el kell mennem a regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésére?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. §-ának (1) bekezdése alapján a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan természetes személy végezheti, aki
– okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki
– szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy a nemzetgazdasági miniszter által vezetett nyilvántartások valamelyikében,
és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik.
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint a könyvviteli szolgáltatást végző kamarai tag könyvvizsgálókra (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) a rendelet hatálya „nem terjed ki”. Nyilvántartásukat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, és szakmai továbbképzésükről is a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondoskodik. Tekintettel arra, hogy Ön a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja (szüneteltető tagja) a könyvviteli szolgáltatás végzéséhez nem lett volna szükséges a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvántartásába történő bejelentkezés, könyvviteli szolgáltatási tevékenységet a kamarai tagsági igazolvánnyal is folytathat.
Mivel Ön kérte a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvántartásába felvételét, és a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelt, felvételt is nyert a nyilvántartásba, így a számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdése szerint köteles a mérlegképes könyvelők szakmai továbbképzésén részt venni.
A hatályos jogszabályok alapján tehát könyvviteli szolgáltatási tevékenységet folytathat akár a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként, akár a Nemzetgazdasági Minisztériumban nyilvántartott regisztrált mérlegképes könyvelőként. A vonatkozó jogszabályok mindegyike előírja az adott nyilvántartásban szereplők számára a szakmai továbbképzést. Ha Ön két helyre jelentkezett és nyert felvételt, akkor a szakmai továbbképzés követelményeinek mind a két helyen meg kell felelnie (még akkor is, ha esetenként a két szakmai továbbképzés tematikája között átfedés van).
Az azonban az Ön döntésén múlik, mely tevékenységre feljogosító igazolvány (engedély) alapján kívánja folytatni ezt a tevékenységet. Bármelyik nyilvántartásból kérheti törlését, és akkor csak azon a kötelező továbbképzésen kell részt vennie, amelyik nyilvántartás és igazolvány alapján végzi a könyvviteli szolgáltatást. Ha nem kéri a nyilvántartásból való törlését egyikből sem, akkor mindkét szakmai továbbképzésen részt kell vennie ahhoz, hogy az adott nyilvántartásban továbbra is szerepelhessen.
[Számviteli törvény 151. § (1) bek., 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bek., 10/B. § bek.]

2012. december 8-án vettek nyilvántartásba adószakértőként. Összegyűjtöttem a 100 kreditpontról szóló igazolást. Milyen módon tudom azt hatósághoz benyújtani?

Mivel az Ön nyilvántartásba vételére 2012. december 8-án került sor, az adatszolgáltatási kötelezettségét az adószakértői szakterületen összegyűjtött kreditpontok vonatkozásában 2017. december 9. és 2018. január 9. között kell teljesítenie. A kitöltött adatlap (letölthető: http://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/adatlapok-nyilvantartas-ado), valamint a kreditpont-igazolások másolatai benyújtásának módja a következő:
Postán: Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli és Felügyeleti Főosztály, Felügyeleti Osztály, 1369 Budapest, Pf.: 481.
Személyesen: Nemzetgazdasági Minisztérium, Ügyfélszolgálati Információs Iroda, 1051 Budapest, József nádor tér 2–4.,
ügyfélfogadás: kedd, csütörtök, péntek 9.00–12.00, hétfő, szerda 12.30–16.00

Ha az adótanácsadó a továbbképzési időszakban 3 év alatt 82 kreditpontot gyűjtött össze, mi a teendője, hogy továbbra is megmaradjon az engedélye?
A továbbképzési kötelezettség nem teljesült (a továbbképzési időszakban nem szerzett 100 kreditpontot), a nyilvántartásból törlésre kerül. Újbóli felvételét akkor kérheti az adótanácsadó, ha teljesíti a hiányzó 18 kreditpontot, és ennek igazolását az újbóli felvételi kérelméhez benyújtja.
[26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 8. § (1) bek. b) pont, valamint 9. § a) pont]

Összegyűjtöttem a 100 kreditpontot, de a továbbképzési időszakomon belül csak 2 évben vettem részt továbbképzésen. Mi a teendőm, hogy ne kerüljek törlésre?

Az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 10. §-ának (3) bekezdése értelmében a továbbképzési időszak legalább három naptári évében részt kell venni valamely továbbképzésen. Ezt a feltételt nem teljesítette, az engedély visszavonásával egyidejűleg az NGM törli a nyilvántartásból. A nyilvántartásba való újbóli felvételét akkor kérelmezheti, ha a hiányzó továbbképzési évre arányosan jutó 20 kreditpont teljesítéséről szóló igazolást az újbóli felvételi kérelméhez csatolja.
[26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 9. § a) pont, valamint 10. §]

A továbbképzési időszakban összegyűjtöttem a 100 kreditpontot, de az igazolások beküldésére rendelkezésre álló 30 napos határidőt elmulasztottam. Ebben az esetben is törölnek a nyilvántartásból?

Igen. Amennyiben a továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem határidőre tesz eleget, a nyilvántartásból törlésre kerül.
[26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 8. § (1) bek. b) pont]

Hogyan lehet a törlést követően ismételten a nyilvántartásba kerülni? Mit kell csatolni a kérelemhez?

Az adótanácsadónak az újbóli nyilvántartásba vételi kérelemhez ugyanazokat a dokumentumokat kell csatolnia, mintha első alkalommal kérelmezné a nyilvántartásba vételt, azaz mellékelni kell:
• az igazgatási szolgáltatási díj (9000 Ft) befizetését igazoló készpénz átutalási megbízást vagy csekket (vagy annak másolatát),
• a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát,
• egyetemi, avagy főiskolai végzettséget, illetve alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát,
• szakmai önéletrajzot (csak az adószakértők esetében),
• 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát, amellyel igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
• 1 db 2,5x3,2 cm-es igazolványképet,
• személyes benyújtás esetén az átvételi elismervény másolatát.
A fentieken túlmenően csatolni kell:
• a korábban kiállított, érvénytelenítendő igazolványát, valamint
• a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, illetve a hiányzó kreditpontok megszerzéséről szóló igazolásokat.
[26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 4. §., valamint 8. § (4) bek., valamint 9. § a) pont]

Adószakértői és adótanácsadói nyilvántartásban is szereplőnek elegendő 100 kreditpont megszerzését igazolnia?

Azok, akik több szakterületen is szerepelnek a nyilvántartásban, valamennyi szakterületükön kötelesek a továbbképzési kötelezettségüknek eleget tenni, tehát ha az adószakértői és az adótanácsadói nyilvántartásban is szereplőnek, mindkét szakterületén igazolnia kell a 100-100 kreditpont teljesítését (természetesen csak az adott szakterület továbbképzési időszakában).
Előfordulhat, hogy az egyes továbbképzési programok elfogadhatók több szakterületen is, ebben az esetben mindkét szakterületre kiállítható az igazolás, amennyiben az a szakterület megjelölését és a szakterületre vonatkozó kreditpontszámot egyértelműen tartalmazza. Az egyes továbbképzési programok kreditpontértéke szakterületenként eltérő lehet, ezért csak az adott szakterületre kiadott igazolások fogadhatók el.
[26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 10. § (1) bek.]

Mérlegképes könyvelő kötelező továbbképzése vállalkozási szakon milyen tananyagból (adózás, számvitel, szakmai…), hány kreditpont megszerzését írja elő? Miből hány kreditpontot kell megszerezni egy évben?

A számviteli törvény előírása alapján a könyvviteli szolgáltatást végzők (a regisztrált mérlegképes könyvelők) kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés.
A továbbképzést a nemzetgazdasági miniszter által akkreditált szervezet, a miniszter által kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési program alapján végezheti.
A továbbképzésre kötelezett regisztrált mérlegképes könyvelőnek minden egyes továbbképzési évben (január 1-je és december 31-e között) legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Ennél többet is szerezhet, de a 16 kreditponton felül megszerzett többletkreditpontok nem vihetők át a következő évekre. Ugyanazon minősített továbbképzési program (előadás) csak egyszer jogosít kreditpontra.
Nagyon lényeges, hogy a 16 kreditpontból legalább 8 kreditpontot számvitel témakörben minősített szakmai továbbképzésen kell megszerezni.
A 16 kreditpont értékéből minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, legalább 4 kreditpontot a szakterületeire minősített speciális továbbképzéseken kell megszereznie. Ez általában akkor okoz gondot, ha a mérlegképes könyvelő több szakterületre kérte a nyilvántartásba vételét. Például ha vállalkozási és államháztartási szakterületre, akkor mind a vállalkozási, mind az államháztartási szakterületen a számviteli témakörben legalább 4-4 kreditpontot kell megszereznie.
A 16 kreditpontból tehát legalább 8 kreditpontot számviteli szakterületen kell megszereznie a mérlegképes könyvelőnek. Így nem számviteli szakterületen a még hiányzó kreditpontok szerezhetők meg. Nem számviteli szakterületen megszerezhető kreditpont lehet:
– továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont, ha a továbbképzésre kötelezett (a mérlegképes könyvelő) a továbbképzési év során – minősített szakmai szervezet tagjaként – jogosult a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt venni;
– továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont, ha az adott továbbképzési évben a Korm. rendelet szerint kreditpontra minősített – papíralapú vagy elektronikus – kiadványt vásárol a továbbképzésre kötelezett, a kiadvány megvásárlását számlával igazolja, azt az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül benyújtja.
A nyilvántartásba vételt végző szervezet a minősített továbbképzési programok és szakmai kiadványok adatait a kreditpont-minősítési eljárás befejezését követő hónap 15-éig közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon, a program szakterületi besorolásával, témakör szerinti besorolásával, kreditpontértékével, az elszámolhatóság időszakával együtt.
A továbbképzésre kötelezett mérlegképes könyvelő a Kormányzati Portálon közzétett továbbképzési programok (vagy az akkreditált szakmai szervezetek által közzétett továbbképzési programok) közül választhat a saját igényeinek leginkább megfelelő programo(ka)t. Természetesen olyant, amely biztosítja, hogy számviteli témakörben legalább a 8 kreditpontot (ezen belül a nyilvántartásban szereplő szakterületenként legalább 4 kreditpontot) megszerezzen.
A kreditpontos továbbképzés mind kontakt, mind elektronikus képzés formájában is teljesíthető.
[Számviteli törvény 152. §, 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10. §, 10/B. §]

A könyvviteli szolgáltatást végző társaságnak kell-e engedélyt kérnie tevékenységének folytatásához?

Főszabályként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. §-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, aki
– okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy a nemzetgazdasági miniszter által vezetett nyilvántartások valamelyikében,
– valamint ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy
– olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy a nemzetgazdasági miniszter által vezetett nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet hatálya alá a könyvviteli szolgáltatást végző természetes személyek tartoznak. A társaságnak a számviteli törvény és az említett rendelet előírásaiból következően a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába vételét mint társaságnak nem kell kérnie, hiszen ezt a törvény egyértelműsíti, valamint a társaságok nem alanyai az említett rendeletnek. A társaság természetes személy alkalmazottai, tagjai kérhetik felvételüket a nyilvántartásba.
Társaságuknak foglalkozatniuk kell legalább egy olyan természetes személyt, aki a könyvviteli szolgáltatási tevékenység folytatására jogosult, azaz a mérlegképes könyvelői nyilvántartásba bejegyezték és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító igazolvánnyal.
[Számviteli törvény 151. § (1) bek.]

A számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e külön engedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízó ugyanis a könyvelőirodával van szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőiroda tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát? A könyvelőiroda nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése?

A kérdéssor többségére gyakorlatilag igen a válasz a következő kiegészítések figyelembevételével.
Amikor a társaságként működő könyvelőiroda megköti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok [számviteli törvény 150. § (2) bekezdés] elvégzésére vonatkozó szerződést a megbízóval (a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóval), akkor ebben a szerződésben rögzíteni kell a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére jogosult természetes személy regisztrációs adatait is, továbbá magát a szerződést is ezeknek a személynek kell aláírnia.
Amikor a szerződés szerinti feladatokat részben vagy egészében elvégezték, a teljesítésről a megbízó részére nemcsak számlát (amely számlát a könyvelőiroda állítja ki), hanem a szerződés szerinti teljesítésről különjelentést (nyilatkozatot) is kell adni, amelyet a könyvviteli szolgáltatásért felelős, regisztrált természetes személynek (a mérlegképes könyvelőnek) (is) alá kell írnia.
Természetesen a megbízó társaságnál a kiegészítő mellékletben is fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért, a beszámoló összeállításáért felelős személy nyilvános adatait a megbízóval kötött szerződésben rögzítettekkel azonos módon.
A beszámoló helyességéért, azért, hogy azt a számviteli törvény előírásainak megfelelően állították össze, közvetlenül a szerződésben rögzített természetes személy a felelős, a könyvelőiroda felelőssége közvetett. A helyes, jó megoldás ezért az, ha a könyvelőiroda vezetője legalább regisztrált mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló. Ezt azonban a számviteli törvény ma még nem írja elő kötelezően.
Amennyiben a könyvelőiroda vezetője nem regisztrált mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló, akkor követelmény (és ez a számviteli törvény előírásaiból levezethető), hogy a megbízóval kötött szerződést a könyvelőtársaság vezetőjén túlmenően az is aláírja, aki felelősséget vállal azért, hogy a beszámoló a számviteli törvény követelményeinek megfelelően készül el, a könyvviteli szolgáltatás végzése során a törvény előírásai szerint járnak el.
A mérlegképes könyvelő azonban köteles az üzleti jelentés elkészítéséhez szükséges számviteli adatokat, valamint az ezen adatok elemzésével levont következtetéseket az üzleti jelentés készítőjének átadni.
[Számviteli törvény 150. § (2) bek.]

Főkönyvelőként szükséges-e okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve ennek alapján könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel és regisztrációval rendelkeznem?

A számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdése a vállalkozó számára ír elő kötelezettséget annak tekintetében, hogy könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével kit bízhat meg.
Sem a számviteli törvény, sem a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet nem írja elő, hogy a felsorolt követelményeknek a főkönyvelői munkakörben dolgozó személynek kell megfelelnie.
A vállalkozó (munkáltató) kötelezettsége, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő természetes személyt vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot bízzon meg a könyvviteli szolgáltatás ellátására.
Az a vállalkozó döntése, hogy milyen munkakörben (főkönyvelő, gazdasági vezető stb.) dolgozó alkalmazottja részére adja a megbízást. A vállalkozó – ha nem rendelkezik ilyen képesítési és egyéb feltételeknek megfelelő alkalmazottal – más külső személyt vagy társaságot is megbízhat.
Amennyiben a munkáltató saját alkalmazottját bízza meg könyvviteli szolgáltatási feladatok ellátásával, akkor annak az alkalmazottjának – függetlenül a beosztásától – kell mérlegképes könyvelői vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkeznie, akinek ezen feladatok ellátását a munkáltató a munkaköri leírásában feltüntette. Ebből következően, ha a munkáltató a főkönyvelő munkaköri leírásában határozta meg a hivatkozott könyvviteli szolgáltatási feladatok ellátását, akkor a főkönyvelőnek, ha más alkalmazott (például a gazdasági vezető) munkaköri leírásában határozta meg, akkor annak az alkalmazottnak kell megfelelnie a számviteli törvény szerinti feltételeknek.
[Számviteli törvény 151. § (1) bek.]

Külön-külön vonatkozik-e az egyes könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, részfeladatokat ellátó személyekre a számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírás?

A számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírás valójában azt tartalmazza, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését végzőnek (tehát a vállalkozásnál vagy a vállalkozás részére ilyen szolgáltatást nyújtónál legalább egy főnek) az előírt képesítéssel (legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel) rendelkeznie kell.
[A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokról a számviteli törvény 150. §-ának (2) bekezdése rendelkezik.]

Például a bérszámfejtési csoport vezetője ugyan a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatot végez (analitikus nyilvántartások vezetése, összesítő feladások készítése stb.), de nem irányítja, nem vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, nem készíti el a beszámolót, így a bérszámfejtési csoport vezetőjének – a számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdésében előírt követelményből következően – nem kell rendelkeznie a hivatkozott törvényhely szerinti képesítéssel.

A törvény hivatkozott előírása tehát csak azt tartalmazza, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését végzőnek (tehát a vállalkozásnál vagy a vállalkozás részére ilyen szolgáltatást nyújtónál legalább egy főnek) kell az előírt képesítéssel rendelkeznie.
[Számviteli törvény 151. § (1) bek., 150. § (2) bek.]

A kft. 2014. szeptember 30-ával könyvelőt szeretne váltani. Hogyan, mi módon kell a törvényeknek megfelelően megválni az előző könyvelőtől? Milyen kivonatokat, listákat, főkönyvi anyagokat, bevallásokat stb. (miket még?) kell a régi könyvelőnek átadnia a kft.-nek? Mivel új könyvelőprogrammal fog a kft. dolgozni, ezért az egész 2013. évet újra kell könyveltetni? A régi könyvelő meddig köteles megőrizni a digitális adatállományait? Mi a teendő, ha évekkel később adóellenőrzést végeznek a kft.-nél, és szükség lenne a régi könyvelő ismereteire és adatbázisára?

A kft. és a könyvelő közötti szerződéses viszony felmondása esetén a szerződő felek közötti elszámolás tekintetében azt kell figyelembe venni, hogy a könyvelő megbízatása mire szólt, mire terjedt ki. Fő szabálynak kell tekinteni, hogy a könyvelővel írásban kötött szerződésnek részletesen tartalmaznia kell a könyvviteli szolgáltatás és az egyéb szolgáltatások ellátásával kapcsolatosan mind a könyvelő, mind a megbízó kft. feladatait, felelősségét, beleértve ezen megbízás megszüntetésének a feltételeit és az elvégzendő feladatokat is.
A kérdésből az feltételezhető, hogy a könyvelő vállalta a kft. adóbevallásainak, illetve beszámolójának is az elkészítését. Így amennyiben a szerződést felmondják, a könyvelőnek minden, a könyvviteli elszámolást közvetlenül, illetve közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat át kell adnia a kft.-nek. Ilyen számviteli bizonylatok lehetnek – a teljesség igénye nélkül – pl. a főkönyvi kivonat, az analitikus és részletező nyilvántartások (áfaanalitika, bérszámfejtéshez kapcsolódó analitikák, vevő- és szállítóanalitika, feladások, egyéb adóbevallásokhoz kapcsolódó analitikák stb.), a bevallások.
A számviteli törvény 169. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatokat legalább 8 évig kell a gazdálkodónak (az adott esetben a kft.-nek) olvasható formában megőriznie. Ebből a törvényi előírásból következően törvényesen a könyvelő csak a tárgyévi üzleti évre vonatkozó bizonylatokat tarthatja magánál, őrizheti, amelyeket legkésőbb az üzleti évről készült számviteli beszámoló elfogadása, az éves adóbevallások benyújtása után indokolt a megbízónak átadni. A volt könyvelő a tárgyévi – nála lévő – bizonylatokat bizonyítható módon, az általa könyvelt könyvelési adatállományt pedig az átadás-átvételkor teljeskörűen nyomtassa ki, és adja át a kft.-nek (megbízónak), ezzel az adatállomány-megőrzési kötelezettsége alól a volt könyvelő mentesül. A megőrzési kötelezettség ezek után a kft.-t fogja terhelni.
A kft.-nél új könyvelőprogrammal fognak dolgozni. Az új könyvelőprogramban a főkönyvi számlák nyitása a régi könyvelő által átadott főkönyvi kivonat és az ezekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartások alapján történik.
Ebből következően a kft.-nél – az előbbi feltételek fennállása esetén – nem kell a 2012. évet újrakönyvelni. Amennyiben a kft.-t adóellenőrzés keretében – a régi könyvelő által könyvelt évek tekintetében – később ellenőrzik, a kft.-nél az ellenőrzött évek tekintetében az „adatbázisnak” meg kell lennie (ezért kell a teljes számviteli bizonylatállományt a könyvelőnek a kft. részére a szerződés megszüntetésekor átadni).
[Számviteli törvény 169. § (2) bek.]

Folyamatos teljesítésnek minősül-e a könyvelési szolgáltatás?

A számviteli törvény 150. §-ának (2) bekezdése határozza meg a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezen feladatok ellátása nyilvánvalóan nem igényli azt, hogy a könyvelő folyamatosan a megbízója rendelkezésére álljon. Valószínűleg a kérdező sem erre gondolt. A kérdés arra vonatkozhat, hogy a könyvviteli szolgáltatás nyújtása az Áfa-tv. 58. §-ának hatálya alá tartozik-e vagy sem. 2015 július 1-jétől az áfatörvény egyértelműen rendelkezik, hiszen nevesíti a könyvviteli szolgáltatást mint folyamatos teljesítésű szolgáltatást, hasonlóan a könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatáshoz. E szerint, ha a szerződési felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
Az iménti előírástól eltérően teljesítés
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.
[Számviteli törvény 150. § (2) bek., Áfa-tv. 58/A. §]

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában (szakmai gyakorlatom alapján) államháztartási szakterületen rendelkező könyvelő, végezhet vállalkozás számára könyvviteli szolgáltatást?

A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kérelemre, a számviteli törvény 151. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti feltételeknek megfelelő személy számára adható meg, és ezzel egyidejűleg kerül sor a nyilvántartásba vételre. A nyilvántartásba vételkor a szakterület megjelölése (mind az engedélyben, mind a nyilvántartásban) – a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. §-ának (1), (2) és (13) bekezdése szerint – a szakképesítést igazoló oklevél, illetve bizonyítvány alapján történik. Amennyiben a szakképesítés szakterülete nem állapítható meg, akkor a kormányrendelet 6. §-ának (2) bekezdése alapján a könyvviteli szolgáltatás végzését a kérelmező szakmai gyakorlatának megfelelően kell engedélyezni.
A kormányrendelet 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban megjelölt szakterületen szerzett szakképesítéstől függetlenül bármely szakterületen jogosít a könyvviteli szolgáltatás végzésére, így engedélye birtokában akkor is jogosult a könyvviteli szolgáltatás végzésére más (például vállalkozási) szakterületen, ha az engedélyben és a nyilvántartásban az államháztartási szakterület van feltüntetve.
[Számviteli tv. 151. § (5) bek. b) pont),93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (1) bek.]

Nem rendelkezem IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, de úgy tudom, hogy 2015. június 30-áig a szakmai gyakorlatom alapján is kérelmezhetem a regisztrációmat IFRS-szakterületre. Milyen feltételeknek kell ehhez megfelelni, és hogyan kérelmezhetem a regisztrációt? Ha valaki már regisztrált mérlegképes könyvelő, a szakmai gyakorlata alapján kérelmezheti-e az IFRS-szakterületi regisztrációját is úgy, hogy az eredeti szakterülete is megmaradjon a nyilvántartásban?

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 11/A. §-ának (4) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelők IFRS-szakterületen történő nyilvántartásba vételéhez 2015. június 30-áig a hatósághoz benyújtott kérelmek esetében nem szükséges az IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés megléte, a regisztráció egyéb feltételeinek teljesítése esetén regisztrálhatóak azok a személyek is, akik rendelkeznek a munkáltatójuk által igazolt IFRS-szakterületen szerzett hároméves szakmai gyakorlattal. IFRS-szakterületen szerzett szakmai gyakorlatnak minősül az olyan, a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladat végzése, amely a nemzetközi számviteli standardok átfogó ismerete nélkül nem látható el.
2015. június 30-a után benyújtott kérelmek esetében IFRS-szakterületen csak az IFRS-szakterületen megszerzett szakképesítéssel rendelkezők regisztrálhatók.
Az IFRS szakmai gyakorlat alapján történő IFRS-szakterületi regisztráció feltétele tehát a mérlegképes könyvelői (vagy azzal egyenértékű) szakképesítés, vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megléte, valamint a szakképesítés megszerzésétől számított 3 éves – munkáltató által igazolt – IFRS-szakterületen szerzett szakmai gyakorlat. Emellett szükséges annak hatósági bizonyítvány által történő igazolása, hogy a kérelmező büntetlen előéletű és nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá, hogy a kérelmező a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban az IFRS-szakterületre előírt továbbképzési kötelezettséget megfelelően teljesítette.
A továbbképzési kötelezettség megfelelő teljesítése ebben az esetben azt jelenti, hogy a kérelmezőnek a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban összesen 16 kreditpontot kell megszereznie, amelyből legalább 8 kreditpontot számviteli témakörben, valamint legalább 4 kreditpontot IFRS-szakterületre minősített képzésen kell teljesítenie.
Azok a személyek, akik már regisztrált mérlegképes könyvelők valamely szakterületen, szintén kérelmezhetik szakmai gyakorlat alapján az IFRS-szakterületen való felvételüket a nyilvántartásba, amennyiben a kérelmüket 2015. június 30-áig a hatósághoz megküldik. Ebben az esetben a nyilvántartásba vétel alapja a már meglévő regisztráció, tehát elfogadható az a szakképesítést tanúsító oklevél vagy bizonyítvány is, amely alapján a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően már kapott könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt.
Az IFRS-szakterület már meglévő regisztráció mellé történő felvételének (a szakterület-kiegészítésnek) szintén feltétele a szakképesítés megszerzésétől számított – munkáltató által igazolt – legalább hároméves IFRS-szakterületen szerzett szakmai gyakorlat, valamint a kérelem benyújtását megelőző IFRS-szakterületre minősített, legalább 4 kreditpontos továbbképzés teljesítése. Szakterület-kiegészítés esetén a kérelmező az eljárásban új igazolványt kap, amelyen már feltüntetésre kerül az új regisztrált szakterülete is.
[A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (5) bek. b) pontja, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (3) bek., 11/A. § (4)–(5) bek.]

Mi a teendője annak a könyvelőnek, aki gyed miatt szüneteltetni szeretné a mérlegképes könyvelői regisztrációját? A továbbképzési kötelezettséget sem tudja teljesíteni, mivel gyermekét nem tudom másra bízni.

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szüneteltetésre nincs jogszabályi lehetőség. A Számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdése szerint a nyilvántartásban szereplő mérlegképes könyvelők – függetlenül attól, hogy ténylegesen végeznek-e könyvviteli szolgáltatást vagy sem – kötelesek évente szakmai továbbképzésen részt venni. A továbbképzés elmulasztása a számviteli törvény 151. §-a (6) bekezdésének a) pontja értelmében a nyilvántartásból való törlést vonja maga után.
A kérdésben érintett esetben az alábbi három lehetősége van a nyilvántartásban szereplő mérlegképes könyvelőnek.
Az egyik lehetőség az adott továbbképzési év alóli felmentés kérése. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 9/A. §-a szerint a kötelező továbbképzés alól abban az esetben kérhető felmentés, ha a könyvviteli szolgáltatást végző személy kimentési kérelmében nyilatkozik arról, hogy minden tőle elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében (és ezt igazolni is tudja), továbbá hogy az adott továbbképzési időszakban, a kimentésre okot adó körülmény felmerülését követően nem végzett a számviteli törvényben meghatározott könyvviteli szolgáltatási tevékenységet. A felmentés két egymást követő továbbképzési évben nem adható meg. A felmentési kérelmet a továbbképzési évet követő évben lehet benyújtani a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél, a kérelem benyújtásának határideje március 31. Ezen határidőn túl a felmentési kérelem nem fogadható el. Egymást követő két továbbképzési évben kimentési kérelem nem nyújtható be. Egy kimentési kérelem alapján legfeljebb egy továbbképzési évre kérhető a felmentés.
A második lehetőség a regisztráció megtartására, hogy a 2013-as továbbképzési évtől kezdődően a kreditpontos továbbképzési rendszerben a kötelező továbbképzést elektronikus úton – online vagy e-learning továbbképzési programok által – is lehet teljesíteni, így azok is össze tudják gyűjteni a jogszabály által előírt 16 kreditpontot, akik valamilyen okból a továbbképzések (előadások) helyszínén nem tudnak megjelenni (mint pl. a gyeden lévő, a mozgásukban korlátozott vagy a külföldön tartózkodó személyek).
A harmadik lehetőség azok számára, akik előreláthatóan hosszabb ideig nem végeznek könyvviteli szolgáltatási tevékenységet (és sem a felmentés, sem az elektronikus továbbképzés lehetőségével nem tudnak vagy nem kívánnak élni), a nyilvántartásból való törlés, majd a későbbiekben – amikor ismét szüksége van a mérlegképes könyvelőnek a regisztrációra – az újbóli nyilvántartásba vétel lehet. A továbbképzés elmulasztása esetén a nyilvántartásból való törlés hivatalból megtörténik, amelyről a mérlegképes könyvelő a hatóságtól határozatot kap. Ugyanakkor a nyilvántartásban szereplő személy is kérheti a törlését a nyilvántartásból. A számviteli törvény 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében – akár hivatalból, akár kérelemre történő – törlést követően már nem kell 2 évet várni a nyilvántartásba való újrafelvétellel. A nyilvántartásból törölt személy bármikor ismételten kérheti a felvételét a nyilvántartásba, amennyiben a kérelmének benyújtását megelőző 12 hónapban teljesítette a továbbképzési kötelezettségét, és az ennek igazolásáról szóló dokumentumot csatolja a nyilvántartásba vételi kérelméhez.
[Számviteli törvény 151. § (5) bek. b) pont bd) alpontja, 151. § (6) bek. a) pontja, 151. § (7) bek. a) pontja, 152. § (1) bek., a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 9/A. §-a]

A regisztrált mérlegképes könyvelő már meglévő regisztrációjának IFRS-szakterülettel történő bővítésekor szükséges-e a hároméves szakmai gyakorlat igazolása az IFRS szakképesítés megszerzését követően? Mikor kell először teljesítenie a továbbképzési kötelezettséget az IFRS-szakterületre vonatkozóan is?

A regisztrált mérlegképes könyvelők akkor kezdeményezhetnek szakterület-bővítést a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint, ha rendelkeznek az új szakterületre vonatkozó szakképesítéssel, valamint ezen szakképesítés megszerzését követően, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmezett szakterületre előírt 10/B. § (4) bekezdése szerinti továbbképzés során teljesített kreditpontok megszerzéséről szóló igazolással.
Az említett kormányrendelet 11/A. §-ának (4) bekezdésében átmeneti rendelkezésként azonban kimondja, hogy amennyiben a kérelmező rendelkezik legalább hároméves igazolt szakmai gyakorlattal IFRS-szakterületen, akkor a 2015. június 30-ig benyújtott kérelmek alapján megkezdett hatósági eljárásokban – az általános szabálytól eltérően, a szakképesítés megszerzése nélkül is – kérelmezheti a szakterület-bővítést IFRS-szakterületre. Szakmai gyakorlatként elfogadható az olyan, könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladat végzése, amely a nemzetközi számviteli standardok átfogó ismerete nélkül nem látható el.
Ha a könyvelő rendelkezik IFRS-szakterületen szakképesítéssel, illetve érvényes mérlegképes könyvelői regisztrációval, akkor esetében a kormányrendelet 6. §-ának (3) bekezdése az irányadó, így szakmai gyakorlatot nem kell igazolnia. A szakterület-bővítési kérelemhez azonban csatolni kell a kérelmezett szakterületre előírt továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló igazolást, a kérdező esetében az IFRS-szakterületen, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesített 4 kreditpont megszerzéséről. A szakterület-bővítést követően a továbbképzési kötelezettség az új szakterület vonatkozásában a szakterület-bővítés évét követő továbbképzési évtől áll fenn, így a 2016-ban lezárult szakterület-bővítési eljárások esetében 2017. január 1-jétől.
[A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (3) bek., 10. § (1) bek., 11/A. § (4) bek.]

Mérlegképes könyvelői oklevéllel és a szakképesítés megszerzésétől számított 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember kérelmezni szeretné a nyilvántartásba vételét. A számviteli törvény 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezése előzetes továbbképzési kötelezettséget ír elő, ugyanakkor a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerint csak a nyilvántartásba vételt követő továbbképzési évtől kell teljesíteni a továbbképzést. Mikor kell teljesítenie a továbbképzési kötelezettséget, ha korábban még nem szerepelt a nyilvántartásban?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2013. január 1-jétől hatályos 151. § (5) bekezdése b) pontjának bd) alpontja előírja, hogy a nyilvántartásba csak az a személy vehető fel, aki igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban – szakmai ismereteinek felfrissítése érdekében – a kérelemben megjelölt szakterületre előírt továbbképzésen részt vett.
A nyilvántartásba vételét megelőzően tehát már teljesíteni kell a továbbképzési kötelezettséget.
[A számviteli törvény 151. § (5) bek. b) pont bd) alpontja, 177. § (22) bek., 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bek.]

A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésén rendszeresen tartok kreditpontra minősített előadásokat. Mivel regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok, a megtartott előadásokért szeretnék kreditpontot elszámolni. Van-e lehetőségem az általam tartott továbbképzésért kreditpontot kapni, illetve milyen adminisztrációs kötelezettségeknek kell eleget tennem?

Azoknak az oktatóknak, akik regisztrált mérlegképes könyvelők és a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésén is oktatnak, lehetőségük van a megtartott előadásukért kreditpontot elszámolni, a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek alapján és szerint. Amennyiben az oktató a teljes előadást egyedül tartotta, jogosult a részvételért járó kreditpontra. Ha az előadást több előadó tartja, akkor az oktatók csak abban az esetben kaphatnak kreditpontot, ha a teljes előadáson részt vettek. Ha az oktató az általa tartott részeken felül nincsen jelen az előadáson, a kreditpontszám nem arányosítható a jelenlétéhez, így részpont megszerzésére nincsen lehetőség. Minden esetben a részvételt a jelenléti ív(ek) aláírásával kell igazolni. E-learning típusú képzés esetén az oktató csak akkor szerezhet kreditpontot, ha a képzés teljes egészét teljesíti elektronikus felületen keresztül, illetve a továbbképző szervezet által meghatározott teljesítési feltételeknek is eleget tesz. Mind a kontakt, mind az elektronikus képzés részvételéről a továbbképzést végző szervezet állít ki igazolást az oktatónak. Fontos azonban figyelembe venni a rendelet 10/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, mely szerint ugyanazon minősített továbbképzési program – ideértve annak elektronikus változatát – csak egyszer jogosít kreditpontra.
[A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. § (2)–(4) bekezdései és 10/G. § e) pontja]

Az év elején előfizetett folyóirat esetén hogyan lehet érvényesíteni a folyóirat-vásárlásért járó 2 kreditpontot?

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. §-ának (12) bekezdése szerint amennyiben a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben kreditpontra minősített papíralapú vagy elektronikus kiadványt vásárol, valamint a kiadvány megvásárlását számlával igazolja, akkor továbbképzési évenként a kiadvány minősítése során meghatározott kreditpontértéke, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe. A kreditpont beszámításának feltétele, hogy azt a továbbképzésre kötelezett kérelmezze a nyilvántartásba vételt végző hatóságnál. A 2015. évi továbbképzés teljesítéséhez a kérelmet elektronikusan kell benyújtani a hatóság honlapján keresztül: http://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/kiadvanyok-regisztracioja.
A kérelemhez a honlapon keresztül kell a szükséges űrlapot kitölteni és a vásárlást igazoló számla másolatát feltölteni. Kreditpontszám akkor érvényesíthető az adott továbbképzési évre, ha a kreditpontra minősített kiadvány vásárlásáról szóló számla a minősített kiadvány egyértelmű beazonosítását (kiadás éve, kiadó, szerző, cím) lehetővé teszi, és a számla kiállításának dátuma a kiadvány elszámolhatósági időszakába esik. A számlán szereplő kiadványokért legfeljebb három továbbképzésre kötelezett jogosult kiadványonként. A kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a hatóság az elektronikus űrlapon megadott e-mail címre küld visszaigazolást. A szakmai kiadvány vásárlásáért járó kreditpontkérelmet a továbbképzési évet követő év január 31-ig van lehetőség benyújtani.
[A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. § (12) és (13) bek.]

Az adószakértői továbbképzés teljesítéséről szóló igazolásokat meg kell küldeni a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az 5 éves képzési időszak végén. Mérlegképes könyvelői és adószakértői regisztrációval is rendelkezem. A továbbképzések teljesítéséről szóló igazolásokat pontosan mikor kell beküldeni, ha 2010. február 11-én történt? Minden egyes igazolást meg kell küldeni? Eredeti vagy másolati példányokat fogadnak el?

A mérlegképes könyvelőkre vonatkozó szakmai továbbképzés teljesítéséről szóló igazolásokat a továbbképzésre kötelezett személynek nem kell benyújtania, mivel a továbbképzésen résztvevőkről a továbbképzést lebonyolító akkreditált szervezeteknek kell jelentést tenniük a hatóság felé.
Az adószakértői, adótanácsadói és okleveles adószakértői kreditpontokról szóló igazolásokat azonban a nyilvántartásban szereplő személynek kell megküldenie a hatósághoz a továbbképzési időszak lejáratát követően. Az igazolásokról elegendő a másolatokat csatolni a kitöltött és aláírt adatlaphoz.
Az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 10. §.ának (1) bekezdése értelmében a nyilvántartásban szereplő személyek a szakterületükön szakmai továbbképzésen kötelesek részt venni. Egy továbbképzési időszak alatt – amely tartama 5 év – összesen legalább 100 kreditpontot kell összegyűjteni úgy, hogy a továbbképzési időszak legalább három naptári évében részt vesz az érintett személy valamely továbbképzésen. Az első továbbképzési időszak az engedély kiállítási napjával kezdődik.
A továbbképzés időszaka tehát a nyilvántartásba vételtől (az igazolványon szereplő kiállítási dátumtól) számított 5 év, ennek lejáratát követően 30 napja van a nyilvántartásban szereplő személynek, hogy a teljesített 100 kreditpontról szóló igazolást benyújtsa a hatósághoz. Így a kérdésben szereplő regisztrálási dátum esetén a továbbképzési időszak 2010. február 11-étől 2015. február 11-éig tart, az ebben az időszakban megszerzett kreditpontokat legkésőbb 2015. március 14-éig beérkezően kell a hatóság felé igazolni. A továbbképzéseken megszerzett többletkreditpontok a következő továbbképzési időszakra nem vihetők át, így elegendő a legalább 100 kreditpontról szóló igazolásokat megküldeni. Az igazolásokat vagy postai úton (Nemzetgazdasági Minisztérium, Számviteli és Felügyeleti Főosztály, Felügyeleti Osztály, 1051 Budapest, József nádor tér 2–4. címen), vagy személyesen az ugyanezen a címen található Ügyfélszolgálati Irodán lehet benyújtani.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a továbbképzési időszak utolsó napját követő nappal újabb ötéves továbbképzési időszak kezdődik, amelynek leteltével a 100 kreditpontot a rendelet szabályainak megfelelően ismételten teljesíteni kell.
[A 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/G. §-a, a 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 10. §-a]

A könyvviteli szolgáltatást végzők új kötelező éves továbbképzési rendszerében lehetőség van arra, hogy elektronikus továbbképzésen való részvétellel szerezze meg a továbbképzésre kötelezett a szükséges kreditpontokat. A jogszabályok alapján mi tekinthető elektronikus képzésnek és mi a teljesítés feltétele?

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján 2013. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy az akkreditált szervezetek elektronikus továbbképzési programjaik minősítését kérjék az új kreditpontos rendszerben. A kormányrendelet meghatározása szerint elektronikus képzés minden olyan képzés, amelynek tananyaga elektronikus közvetítő felületen keresztül jut el a képzésben részt vevőkhöz, akiknek a képzésben való részvétele során kifejtett tevékenysége ezen elektronikus közvetítő felületen keresztül valósul meg. Ennek alapján nem kizárólag a továbbképző által kifejlesztett e-learning program (interaktív oktatási program) kaphat kreditpont minősítést, hanem az előadásokról sugárzott online közvetítések nyomon követése is elektronikus képzésként minősíthető.
Az elektronikus továbbképzés akkor felel meg a kreditpontos követelményeknek, amennyiben lehetőség van arra, hogy a képzés elektronikus naplója rögzítse azt, hogy a továbbképzésre kötelezett a képzésen részt vett, a program egészét teljesítette, és részére a rendszer igazolást állított ki a továbbképzés teljesítéséről. E-learning program esetén a részvétel a program egészének teljesítésében nyilvánul meg. Online közvetítések esetén alapvető feltétel, hogy a rendszer rögzítse a résztvevő belépését a programba, illetve az abból történő kilépést. A teljesítés csak abban az esetben fogadható el, ha a továbbképzésre kötelezett az online közvetítés megkezdése előtt bejelentkezett és az online közvetítés végéig nem jelentkezett ki. Ezt a tényt a rendszer naplójának rögzítenie kell. Amennyiben a továbbképzésre kötelezett a program befejezése előtt – számára felróható okból – elhagyja az elektronikus felületet, részére teljesítési igazolás az elektronikus napló alapján nem állítható ki (természetesen ide nem értve az olyan eseteket, amikor műszaki okokból átmenetileg megszakad az internetes kapcsolat, vagy amikor a közvetített rendezvényen éppen tervezett szünet van).
[A kormányrendelet 10/E. § (1) bek., valamint 10/H. § a) pontja]

Adótanácsadói regisztrációval rendelkezem. A szakmai továbbképzést elektronikus képzés útján teljesítettem, azonban az e-learning program elindítását követően meg kellett szakítanom az előadást, így két alkalommal jelentkeztem be, illetve ki a képzés során. A teljes előadást megtekintettem, kérdésem, hogy a kijelentkezés ellenére elfogadható a képzés teljesítése? Mi minősül online, illetve e-learning képzésnek?

Az elektronikus formában megvalósuló továbbképzési programok teljesítésekor a továbbképző szervezetek képzési rendszerének elektronikus naplója rögzíti a képzési programra való be- és kijelentkezéseket, így nyomon követhető, mely képzéseket ki és pontosan mikor teljesítette. A továbbképző szervezetek csak abban az esetben állíthatnak ki igazolást az elektronikus képzés teljesítéséről, ha ezen elektronikus napló által igazolt, hogy a képzésben részt vevő a képzés oktatási programjának egészét megtekintette.
A továbbképző a továbbképzés teljesítéséről 10 napon belül igazolást állít ki, amelyen a továbbképzőnek fel kell tüntetnie a képzés teljesítésének pontos kezdeti és befejezési idejét (nap, óra, perc), és amennyiben a képzés során többszöri be- és kijelentkezés történt, akkor ezeknek a be- és kijelentkezéseknek a pontos idejét is. Amennyiben egy képzés több részből (blokkból) áll, az igazolás csak akkor adható ki, ha az egyes részeket teljes egészében teljesítették, azaz ki- és bejelentkezés közben nem történt. (Ebből következően néhány perces be-, majd kijelentkezés nem számít bele a képzés teljesítésébe. Természetesen pl. egy videofelvétel időnként megállítható, azonban ez nem jár kijelentkezéssel.) Az elektronikus továbbképzések teljesíthetők online és e-learning formájában. Online képzésnek minősül a továbbképzések tekintetében az élő (kontakt) képzéssel, előadással, konferenciával stb. egy időben zajló képzés teljesítése (pl. egy online felületre való bejelentkezéssel, vagy egy területileg másik helyszínen szervezett, de kivetítőn követhető élő előadáson személyes részvétellel).
E-learning képzés az utólag szerkesztett formában elérhető képzés (pl. élő előadáson rögzített felvétel későbbi időpontban történő megtekintése, vagy bármilyen más helyszínen a képzés tematikáját előadó oktatóval készített felvétel [videó], vagy szöveges (Power Point slide-okból álló) tananyag, amelyet a továbbképző feltölt valamely internetes felületre, ahonnan a továbbképzésben részt vevő az anyagot (felvételt, videót) letöltheti)
[A 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 10. és 10/A. §-a, valamint a szakmai továbbképzésre kiírt 2014. évi pályázati felhívás]


Források: Számviteli Levelek, NGM tájékoztató, Complex Kiadó Kft. Jogtára



Segítünk! Amennyiben a fentiekben nem találta meg a megoldást a problémájára, akkor kérjük, hogy munkanapokon 8 és 16 óra között hívja ügyfélszolgálatunkat a +36 (1) 202-2199/200 telefonszámon.

Kérdése van?

  • Ügyfélszolgálat: +36 (1) 202-2199/200 munkanapokon 9.00-16.00 óráig.

OVI Országos Vezetőképző Intézet Kft.

Továbbképzések, szakmai konferenciák
A legegyszerűbben a legjobbat
1027 Budapest, Csalogány u. 23–33.
Levélcím: 1255 Budapest, Pf. 14
Telefon: +36 (1) 202-2199/200
Telefax: +36 (1) 355-8085
Továbbképzésre akkreditált szervezet

Mivel, mennyi kreditpontot lehet szerezni?

8 kreditpontot számvitel témakörben,
4 kreditpontot a szakterületének megfelelő továbbképzéseken kell szerezni. 2-2 kreditpontot érhet minősített szakmai kiadvány előfizetése, megvásárlása és egy szakmai szervezeti tagság.

Hogyan kaphatja meg képzési kreditpontjait?

 Akár részletekben is!
 Több képzőintézmény képzésein is;
 Elektronikus képzésben is (Internet);
 Hagyományos – személyes részvételt igénylő – és elektronikus képzés kombinációjaként is.

Mikor jelentkezhet továbbképzésekre?

A kormányrendelet szerint akkor, ha a képzőszervezetek meghirdetik az NGM által minősített továbbképzési programjaikat. Tájékozódjon továbbképzési lehetőségekről, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Segítünk a kreditpontok megszerzésében!

Oldalunkon folyamatosan megtalálja az aktuális információkat, és segítséget nyújtunk kreditpontjai megszerzéséhez úgy, hogy az Ön által kiválasztott szakmai továbbképzések teljesítését saját időbeosztásához igazíthatja.
Ön itt van: Kezdőlap Gyakran Ismételt Kérdések (új!)